Mese a Keletről
Szíria hangjai és Seherezádé meséi – Malek Jandali zongoraversenyének európai bemutatója
Mostanában a Közel-Kelet említésekor nem a kifinomult kultúra, a fantasztikus hagyományos értékek, vagy az őskereszténység első bástyája jut eszünkbe. Pedig mindez, és ennél több is ez a vidék: Szíria a Föld egyik legősibb kultúrájának otthona, csodás virágkorok helyszíne.
Malek Jandali művei a jelen drámáját a múlt emlékképeivel, egy otthonként kapott, de azt kényszerűen elhagyott táj szépségével és fájdalmával ötvözik. A 2026-ban szerzett 2. zongoraversenyének ősbemutatóján a nyugati szimfonikus tradíció lép mély párbeszédbe a szíriai zenei örökséggel: a hagyományos háromtételes formát szíriai népi ritmusok, táncszerű gesztusok és improvizatív dallamok feszítik belülről.
A mű egy megrázó és felemelő belső utat jár be: az első tétel drámai konfliktusaiból és a kelet-európai, közel-keleti zenékre egyaránt jellemző táncaiból a Rúmí misztikus költészete ihlette intim szerelmi vallomásig jutunk. A fináléban a tűz szimbolikus ereje égeti el a múlt fájdalmait, utat nyitva a spirituális megújulásnak.
A zongoraverseny világpremierjén maga a zeneszerző ül a zongoránál, aki a Londoni Szimfonikusok, az ORF Szimfonikus Zenekara és a Royal Filharmonikus Zenekar után érkezik a Danubia Zenekarhoz és Önökhöz. Jandali virtuóz, mégis mélyen emberi darabjának méltó párja Rimszkij-Korszakov Seherezádéja, amely egy békésebb kor ábrándos meséjét önti hangokba a csodás Keletről.
A koncert hossza kb. 110 perc 1 szünettel.
Műsor
Malek Jandali
2. zongoraverseny - Ősbemutató
szünet
Ott Rezső
Cigányos a szvitem
Rimszkij-Korszakov
Seherezádé
Beavató
A koncert előtt László Ferenc zenetörténész, újságíró az esti programhoz kapcsolódó informatív-szórakoztató előadást tart a művek közti összefüggésekről, bemutatva a műsor-összeállítás szempontjait is. A 18.00 órakor kezdődő előadás aznapi koncertjeggyel látogatható.
